A pentagramma


Az �kori id�kt�l kezdve az �t�s sz�mnak �s �gy az �tsz�gnek is k�l�n�s
jelent�s�get tulajdon�tottak. Jelz�i fokoz�s n�lk�li szuperlat�vuszok: a
csod�latos �tsz�g, a b�v�s �tsz�g, a misztikus �tsz�g. A csillag�tsz�g
napjainkban is igen �k�zkedvelt� szimb�lum. A Gonoszt�l a J�ig
mindenf�le ideol�gi�t vonultatnak fel �gisze alatt. A k�z�pkor
asztrol�giai �br�in az �tsz�g cs�csain�l az �t f�bolyg� (Merkur,
V�nusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz) neve szerepel. Az �tsz�g, mint
jelk�p m�r az �sid�kt�l fogva az egys�g, �s ugyanakkor az univerzum
szimb�luma, de jelk�pe a term�kenys�gnek �s az �letnek is. Az �t�g�
csillag jele p�ld�ul a szabadk�m�veseknek, de ki ne eml�kezne arra a
bizonyos v�r�s sz�n�re?



A boszork�nysz�get �titkos� jelk�nt a boszork�nyok �s az okkultista
tanok ismer�i haszn�lj�k; de volt egy ezekn�l is fontosabb csoport,
akik mind a tudom�nyos �letben, mind a filoz�fi�ban jelent�s szerepet
j�tszottak.

�k a p�thagoreusok. Az �t�t a mikrokozmosz t�k�letes sz�m�nak
tartott�k, a pentagramm�t pedig titkos jelk�nt haszn�lt�k, b�r m�r
Babilonban is ismert volt. Az eg�szs�g szimb�lum�t l�tt�k benne �s
cs�csaihoz az eg�szs�g istenn�j�nek, H�gi�ni�nak jeleit kapcsolt�k. A
csod�latos �tsz�g seg�ts�g�vel �rtelmezt�k az aranymetsz�s
t�rv�ny�t is, amely szerint a csillag�tsz�g ar�nyai az aranymetsz�s
t�rv�nyeinek sorozata.

A pentagramma tulajdonk�ppen nem m�s, mint �t darab
aranyh�romsz�g egy �tsz�g k�r� rendezve. Ha egy csillag�tsz�get
testh�l�k�nt �rtelmez�nk, egy szab�lyos �tsz�g alap� g�l�t v�lhet�nk
felfedezni benne. Ha ilyen g�l�kat illeszt�nk egy dodeka�der lapjaira,
�n. csillag poli�dert, m�gpedig kis csillag dodek�dert kapunk
eredm�ny�l.